Bankszanálás és hitelezői részvétel
Megjegyzés a bankok szanálásáról és a hitelezők részvételéről (hitelezői feltőkésítés)
A 2008-as pénzügyi válságra válaszul számos ország olyan szabályozásokat fogadott el, amelyek lehetővé teszik a fizetésképtelenség kockázatának kitett bankok rendezett szanálását adófizetők segítsége nélkül. Ez azt jelenti, hogy felszámolás esetén a bankok részvényesei és hitelezői is részt vehetnek a veszteségeikben. E szabályozások célja, hogy lehetővé tegyék a bankok szanálását közpénzek felhasználása nélkül.
Ennek érdekében az Európai Unió a következő jogi aktusokat fogadta el:
- A bankok helyreállításáról és szanálásáról szóló irányelv (BRRD) és
- Az Egységes Szanálási Mechanizmus és az Egységes Szanálási Alap keretében a hitelintézetek és bizonyos befektetési vállalkozások szanálására vonatkozó egységes szabályok és egységes eljárás megállapításáról szóló rendelet (SRM rendelet).
A BRRD többek között kimondja, hogy minden uniós tagállam létrehoz egy nemzeti szanálási hatóságot, amely bizonyos jogokkal rendelkezik a hitelintézetek szanálására és helyreállítására. Ezek az intézkedések kedvezőtlen hatással lehetnek a bankok részvényeseire és hitelezőire.
A szanálási hatóságok által nemzeti szinten meghozható intézkedések pontos jellege részletesen eltérhet. A következőkben Németország példáján keresztül ismertetjük a lehetséges szanálási intézkedéseket. Más országok, különösen a nem európai országok szanálási eljárásai is eltérőek, sőt, akár jelentősebbek is lehetnek.
Mikor lehetek érintett?
Ön banki részvényesként vagy hitelezőként érintett lehet, azaz ha a bank által kibocsátott pénzügyi eszközöket birtokol (pl. részvényeket, kötvényeket vagy tanúsítványokat), vagy a bank szerződéses partnereként, ha követelései vannak a bankkal szemben (pl. egyedi tranzakciók pénzügyi határidős ügyletekre vonatkozó keretmegállapodás alapján).
Azok az értékpapírok, amelyeket a bankja az Ön, mint ügyfél számára egy letéti számlán tart, és amelyeket nem a letétkezelő bank bocsátott ki, nem képezik a bankkal szembeni szanálási intézkedés tárgyát. Ha egy letétkezelő bank szanálási intézkedések alatt áll, a letéti számlán lévő pénzügyi eszközökhöz fűződő tulajdonjogait ez nem érinti.
Ki a szanálási hatóság?
A szanálási hatóságokat azért hozták létre, hogy válság esetén lehetővé tegyék a rendezett szanálást. Az érintett bankért felelős szanálási hatóság bizonyos feltételek mellett jogosult szanálási intézkedéseket elrendelni.
Németországban az Egységes Szanálási Testület (az ESZT vagy Einheitlicher Abwicklungsausschuss) és a Szövetségi Pénzügyi Szolgáltatások Felügyeleti Intézete (Bundesanstalt für Finanzdienstleistungsaufsicht – BaFin) a felelős szanálási hatóságok. Az egyszerűség kedvéért a következő kifejtés nem tesz különbséget az ESZT és a BaFin között.
Mikor történik meg a bankszanálás vagy a hitelezők részvétele?
A szanálási hatóság bizonyos szanálási intézkedéseket rendelhet el, ha a következő feltételek mindegyike teljesül:
- Az érintett bank fennmaradása veszélyben van. Ezt az értékelést a jogi követelményeknek megfelelően végzik, és például akkor alkalmazandó, ha a bank veszteségei azt jelentik, hogy már nem felel meg a hitelintézeti engedélyezéshez szükséges jogi követelményeknek.
- Nincs kilátás arra, hogy a bank fizetésképtelenségét alternatív magánszektorbeli intézkedésekkel vagy más szabályozási intézkedésekkel el lehetne kerülni.
- Az intézkedés közérdekből szükséges, azaz szükséges és arányos, és a rendes fizetésképtelenségi eljárás részeként történő felszámolás nem egyenértékű alternatíva.
Milyen intézkedéseket hozhat a szanálási hatóság?
Ha a szanálás minden feltétele teljesül, a szanálási hatóság széleskörű intézkedéseket hozhat, még a fizetésképtelenség előtt is, amelyek negatív hatással lehetnek a bank részvényeseire és hitelezőire, például:
- Hitelezői feltőkésítés (más néven hitelezői részvétel): A szanálási hatóság részben vagy egészben leírhatja a bankkal szembeni pénzügyi instrumentumokat és követeléseket, vagy azokat tőkévé (részvényekké vagy a társaságban lévő egyéb tőkerészesedéssé) alakíthatja át a bank stabilizálása érdekében.
- A társaság eladása: A szanálandó bank részvényei, eszközei, jogai vagy kötelezettségei egészben vagy részben egy adott vevőre kerülnek átruházásra. Amennyiben a társaság eladása érinti a részvényeseket és a hitelezőket, egy másik meglévő intézményt bocsátanak rendelkezésükre.
- Áthidaló bank: A szanálási hatóság a bank részvényeit, vagy a bank eszközeinek egy részét vagy egészét, beleértve a kötelezettségeit is, átruházhatja egy áthidaló bankra. Ez befolyásolhatja a bank azon képességét, hogy teljesítse a hitelezőkkel szembeni fizetési és szállítási kötelezettségeit, és csökkentheti a banki részvények értékét.
- Átruházás vagyonkezelő társaságra: Az eszközöket, jogokat vagy kötelezettségeket vagyonkezelő társaságra ruházzák át azzal a céllal, hogy az eszközöket a későbbi értékesítésig vagy felszámolásig értékük maximalizálása céljából kezelje. A vállalat eladásához hasonlóan a hitelezőknek az átruházást követően új adósuk lesz.
A szanálási hatóság hivatalosan elrendelheti a bank által kibocsátott pénzügyi eszközök és a vele szembeni követelések feltételeinek kiigazítását, pl. a lejárati dátum vagy a kamatláb a hitelező hátrányára változhat. Továbbá a fizetési és szállítási kötelezettségek módosíthatók, beleértve az ideiglenes felfüggesztést is. A hitelezők felmondása és a pénzügyi eszközökből vagy követelésekből eredő egyéb döntési jogai szintén ideiglenesen felfüggeszthetők.
Milyen körülmények között érint engem hitelezőként a bail-in?
Az, hogy Önt, mint hitelezőt, érinti-e a bail-in, az elrendelt intézkedés hatályától és pénzügyi eszközének vagy követelésének besorolásától függ. A bail-in keretében a pénzügyi eszközöket és a követeléseket különböző osztályokba sorolják, és a felelősségre vonatkozó jogi elsőbbségi sorrend (kötelezettségkaszkád) szerint hívják le.
A következő elvek vonatkoznak az egyes osztályok részvényeseinek és hitelezőinek részvételére: Csak akkor írható le vagy konvertálható a kötelezettségek következő osztálya a kötelezettségkaszkádban, ha egy kötelezettségosztályt teljes egészében lehívtak, de az nem elegendő a bank stabilizálásához szükséges veszteségek megfelelő kompenzálására.
Bizonyos típusú pénzügyi eszközök és követelések törvényileg mentesülnek a bail-in alól. Például a törvényes betétbiztosítási rendszer által fedezett betétek 100 000 euróig, valamint az eszközalapú kötelezettségek (pl. Pfandbriefe [fedezett kötvények]). Egy Németországban székelő bank felelősségi kaszkádjában a következő osztályokat kell megkülönböztetni:
1. Először is, a szanálási intézkedések az elsődleges alapvető tőkét, és így a bank tulajdonosait érintik.
2. Ezt követően a kiegészítő alapvető tőke hitelezőit hívják le (fedezetlen, örökös alárendelt adósságpapírok és konverziós vagy értékcsökkenési záradékkal rendelkező csendes részesedések tulajdonosai, amelyek a kiegészítő tőkeeszközöknek vannak alárendelve).
3. Ezt követően a kiegészítő tőkét hívják le. Ez az alárendelt kötelezettségek hitelezőit érinti (pl. alárendelt kölcsönök tulajdonosai).
4. A felelősségi kaszkádban ezután következnek a nem biztosított alárendelt pénzügyi instrumentumok és a követelések, amelyek nem felelnek meg a kiegészítő alapvető tőke vagy a kiegészítő tőke követelményeinek.
5. Ezeket a felelősségi kaszkádban a nem biztosított, nem alárendelt pénzügyi instrumentumok és a nem strukturált adósságinstrumentumok követik1. Ez az osztály csak azokat a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat tartalmazza,
a) amelyeket 2018. július 21. előtt bocsátottak ki, és nem minősülnek pénzpiaci eszköznek vagy strukturált terméknek; vagy
b) amelyeket 2018. július 21. óta bocsátottak ki, legalább egyéves szerződéses futamidejűek, nem minősülnek strukturált terméknek, és ahol a szerződéses feltételek, és – tájékoztató közzétételére vonatkozó kötelezettség esetén – a tájékoztató kifejezetten megjegyzi, hogy a következő (6) osztályba tartozó kötelezettségek alatt rangsorolnak.
Ezt az osztályt „nem elsőbbségi, nem alárendelt” (vagy elsőbbségi, nem elsőbbségi) osztálynak is nevezik.
6. A kötelezettségek rangsorában a következő szint a következő nem biztosított kötelezettségeket tartalmazza:
a) Az (5) osztályba nem sorolható adósságinstrumentumok, például a 2018. július 21. óta kibocsátott, és az (5) osztályba való besoroláshoz szükséges alacsonyabb rangú hivatkozással nem rendelkező adósságinstrumentumok.
b) Strukturált, nem biztosított pénzügyi eszközök és követelések (például részvényindexekre vonatkozó certifikátok vagy származtatott ügyletekből származó követelések). Ilyen esetekben a visszafizetés vagy a kamatfizetés összege bizonytalan jövőbeli eseménytől függ, vagy az elszámolás nem pénzfizetéssel történik.
c) Ide tartoznak a (7) osztályba nem sorolható vállalatok 100 000 eurónál nagyobb összegű betétei is.
Az (5) osztálytól eltérően ezt az osztályt preferenciális nem alárendelt (vagy elsőbbségi preferált) betéteknek is nevezik.
7. Végül a magánszemélyek, mikrovállalkozások, kis- és középvállalkozások betétei is lehívhatók, amennyiben meghaladják a 100 000 eurós törvényes betétbiztosítást (egyéb preferenciális betétek).
Az utolsó oldalon (a nyíl irányában, az elsődleges alapvető tőkével kezdődően) bemutatott egyszerűsített kötelezettségi sorrend ezért érvényes, amely szerint egy alacsonyabb osztályt csak akkor vesznek igénybe a veszteségek fedezésére, ha az előző osztályok igénybevétele nem elegendő (lásd a (Kötelezettségkaszkád egyszerűsített bemutatása) pontot).
A szanálási hatóság egyedi esetekben eltérhet ettől az elvtől.
1 Az adósságinstrumentumok a bemutatóra szóló kötvények, a forgalomképes kötvények és hasonló jogok, amelyek természetüknél fogva a tőkepiacon kereskedhetők, valamint a névre szóló kötvények és a váltóhitelek, amennyiben nem minősülnek a (6) osztályba tartozó preferenciális betétnek vagy a leírás és átalakítás alól kizárt fedezett betétnek.
Milyen következményekkel járhatnak a szanálási intézkedések rám, mint hitelezőre nézve?
Ha a szanálási hatóság e szabályok alapján intézkedéseket rendel el vagy hajt végre, a hitelező kizárólag ezen intézkedés alapján nem szüntetheti meg a pénzügyi eszközöket vagy követeléseket, és nem érvényesíthet más szerződéses jogokat. Ez mindaddig érvényes, amíg a bank teljesíti a pénzügyi eszközök és követelések feltételei szerinti főbb kötelezettségeit, beleértve a fizetési és teljesítési kötelezettségeket is.
Ha a szanálási hatóság végrehajtja a leírt intézkedéseket, lehetséges, hogy a részvényesek és a hitelezők befektetett tőkéje teljes egészében elveszik. A pénzügyi eszközök és követelések részvényesei és hitelezői ezért elveszíthetik a pénzügyi eszközök és követelések megszerzésére fordított teljes vételárat, valamint a vásárlással kapcsolatos egyéb költségeket.
A szanálási intézkedések elrendelésének puszta lehetősége megnehezítheti egy pénzügyi eszköz vagy követelés másodlagos piacon történő értékesítését. Ez azt jelentheti, hogy a részvényesek és a hitelezők csak jelentős diszkonttal tudják eladni a pénzügyi eszközt vagy a követelést. Még a kibocsátó bank meglévő visszavásárlási kötelezettségei esetén is jelentős diszkont keletkezhet az ilyen pénzügyi eszközök eladásakor.
Ha egy bank szanálási eljárás alatt áll, a részvényesek és a hitelezők nem részesülhetnek rosszabb bánásmódban, mint a bank rendes fizetésképtelenségi eljárása során. Ha azonban a szanálási intézkedés azt eredményezi, hogy egy részvényes vagy hitelező rosszabb helyzetbe kerül, mint a bank elleni rendes fizetésképtelenségi eljárás részeként lett volna bevonva, a részvényes vagy hitelező jogosult kártérítést követelni a szanálási célokra létrehozott alaptól (szerkezetátalakítási alap vagy Egységes Szanálási Alap, SRF). Amennyiben kártérítési igény merül fel az SRF-fel szemben, fennáll annak a kockázata, hogy a kifizetések sokkal később történnek, mint ha a bank megfelelően teljesítette volna szerződéses kötelezettségeit.
Megjegyzés a 2016. április 25-i (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelet 41. cikkének (4) bekezdése szerint
A hitelintézetek és befektetési vállalkozások által kibocsátott bizonyos pénzügyi instrumentumok célja, hogy megfeleljenek az 575/2013/EU rendelet, a 2013/36/EU irányelv és a 2014/59/EU irányelv szerinti szabályozói tőkekövetelményeknek.
Ez magában foglalja különösen az (1)–(3) osztályokban kibocsátott elsődleges alapvető tőkeinstrumentumokat, kiegészítő alapvető tőkeinstrumentumokat vagy kiegészítő tőkeinstrumentumokat, a (4) osztályban leírt alárendelt pénzügyi instrumentumokat és követeléseket, valamint az (5) osztályba sorolt nem elsőbbségi adósságinstrumentumokat.
Ezek az instrumentumok jellemzően magasabb hozamot biztosítanak, mint a bankbetétek, de fizetésképtelenség vagy szanálási intézkedések végrehajtása esetén nagyobb a nemteljesítés kockázata az alacsonyabb rangú és általában nem létező betétbiztosítás miatt. A bankbetétekkel ellentétben ezek az instrumentumok általában kereskedhetők másodlagos piacon, de lehetséges, hogy a másodlagos piacon nem található vevő vagy eladó (likviditási kockázat), és a piaci ár a befektető hátrányára változhat (árfolyamváltozási kockázat).
A lehetőségekről és kockázatokról részletesen az adott pénzügyi instrumentum termékdokumentációjában olvashat.
Hol találok további információkat?
A BaFin közzétette a bankok és biztosítótársaságok szanálásával, valamint az ügyfelek esetleges veszteségmegosztásával kapcsolatos információkat:
